1788 �s 1791 k�z�tt �p�lt a Brandenburgi kapu, amely ma Berlin egyik jelk�pe. Ez a kapu egy oszlopos el�csarnok, amely az ath�ni Akropolisz mint�j�ra �p�lt 12 d�r oszlopb�l �ll. A tetej�n egy fogat van, amelyen Vikt�ria van, a gy�zelem istenn�je. A kapu az Unter den Linden nyugati v�g�ben tal�lhat�, a M�zeum-sziget �s a berlini d�m szomsz�ds�g�ban. A M�zeum-sziget 1999 �ta a vil�g�r�ks�g r�sze.

Ezen a ter�leten 1743-ban �p�lt fel rokok� st�lusban a N�met �llami Opera, 1774 �s 1780 k�z�tt az �llami K�nyvt�r, 1747 �s 1773 k�z�tt a Hedvig-Katedr�lis. Ez a katedr�lis a f�temploma a Berlini P�sp�ks�gnek. A francia d�m a Gendarmenmarkton a 17. sz�zadban �p�lt.

A Potsdamer Platz egy kereskedelmi csom�pont a v�ros sz�v�ben. 1741-ben I. Frigyes Vilmos porosz kir�ly rendelete miatt tervezt�k. A t�r 1940-ig Eur�pa legforgalmasabb k�zleked�si csom�pontja volt.

A Brandenburgi kapu k�zel�ben tal�lhat� az 1884 �s 1984 k�z�tt �p�lt Reichstag. 1933. febru�r 27-�n egy t�zv�sz elpuszt�totta az �p�letet. 1999 �ta a Bundestag sz�khelye ez az �p�let. A Reichstag a m�sodik legl�togatottabb hely, amit a turist�k megtekintenek, a K�lni d�m ut�n.^[6]

Berlin legismertebb bev�s�rl�s�t�nya a Kurf�stendamm, ahol sz�mos �zlet, hotel �s �tterem tal�lhat�. A m�sodik vil�gh�bor�ban megsemmis�lt Vilmos cs�sz�r-eml�ktemplom is itt van, amely 1891 �s 1895 k�z�tt �p�lt.

A Checkpoint Charlie a legh�resebb katonai ellen�rz�pont volt a Vasf�gg�ny berlini szakasz�n. A Berlin szovjet szektor�ba es� Mitte, �s az amerikai szektorba es� Kreuzberg ker�leteket �sszek�t� Friedrichstra�e �s az azt metsz�, a szektorhat�ron fut� Zimmerstra�e keresztez�d�s�t�l p�r m�terre d�lre, az amerikai szektor ter�let�n �ll.

A Kurf�rstendamm keleti meghosszabb�t�sa a Tauentzienstra�e. Itt tal�lhat� a KaDeWe, a legnagyobb k�v�h�z az eur�pai kontinensen. Ez a k�v�h�z az Eur�pa-Centerben tal�lhat�. Az �p�let 22 emeletes, benne sz�mos �tterem, iroda �s bolt tal�lhat�. Az utc�t�l 3 km-re �szakkeletre tal�lhat� a Tiergarten.

A Spree-sziget mellett tal�lhat� az Alexanderplatz. Itt �ll Berlin egyik nevezetess�ge, a Vil�g�ra. A k�zel�ben tal�lhat� a 368 m�ter magas t�v�torony, a g�tikus M�ria-templom �s a V�r�s V�rosh�za. K�t szobor �ll itt, az egyik egy n�t �s egy f�rfit �br�zol. Ezzel eml�keznek arra, hogy sokan seg�dkeztek a romok elt�vol�t�s�ban a m�sodik vil�gh�bor� ut�n. A v�rosk�zpont keleti v�g�ben tal�lhat� a Prenzlauer v�rosr�sz �s a bev�s�rl�utc�k, a Sch�nhauser Allee �s a Kastanienallee.

Az Oranienburger Stra�e volt a m�sodik vil�gh�bor� el�tt a zsid� negyed k�zpontja. A vil�g�g�st k�vet�en �jj��p�tett�k az 1866-ban �p�lt zsinag�g�t. 1995-ben nyitott�k meg �jra, ma az �p�letet tan�t�sra haszn�lj�k. �szakra tal�lhat� a r�gi zsid�temet�. Sokkal ismertebb azonban a Berlin-Wei�ensee-ben tal�lhat� zsid�temet�, amely Eur�pa legnagyobbika.

Charlottenburgban tal�lhat� az Olimpiai stadion, amelyet az 1936-os ny�ri olimpi�ra �p�tettek. Tov�bbi l�tnival� m�g az 1695-ben �p�lt Charlottenburg-kast�ly, a Spandau citadella �s a Glienicke-kast�ly.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a megosztott Berlinben nagyrav�gy� tervekkel �lltak el�. Kelet-Berlinben, a mai Karl-Marx-Allee-n (kor�bban Stalinallee) a szocialista klasszicizmus szellem�ben kezdtek �p�tkezni. A v�ros nyugati fel�ben a modern �p�t�szet jegyei figyelhet�ek meg. �j felh�karcol�kat, magash�zakat �p�tettek, ugyanakkor a Hanzav�ros kor�bbi �p�leteit helyre�ll�tott�k.

Berlin megalap�t�s�nak 750. �vfordul�j�ra �jj��p�tett�k a Nikolai-negyedet, amely a v�ros legr�gebben �p�lt r�sze.

A v�ros modern l�tnival�i k�z� tartozik a 2005-ben �tadott t�r�k Sehitlik mecset.


Az Anhalter Bahnhof