Kr. e. 3. �vezredben a mai Berlin hely�n m�r f�ldm�vel�ssel �s �llatteny�szt�ssel foglalkoztak. Kr. e. 6. sz�zadban �rkeztek a vid�kre a germ�nok. A 4. �s 5. sz�zadban a germ�nok a Fels�-Rajn�hoz v�ndoroltak, amelyet k�s�bb Sv�bf�ldnek neveztek el. A 6. sz�zadban �rkeztek ide a szl�vok. A szl�v id�szaknak 1157-ben v�ge lett, mikor megalap�tott�k Brandenburgot. Az els� falut a Teltow ter�leten �p�tett�k fel.

Berlin a 13. sz�zad elej�n keresked�v�rosk�nt j�tt l�tre, t�bb fontos kereskedelmi �t haladt �t rajta. Berlin neve 1244-ben fordul el� legel�sz�r oklevelekben, egy, a Spree szomsz�dos sziget�re �p�lt m�sik telep neve (Colonia = C�lln) m�r 1238-ban. 1225 �s 1233 k�z�tt mindk�t telep�l�s megkapta a brandenburgi jogot. Berlinben �p�lt fel a k�t telep�l�s k�z�s v�rosh�za 1307-ben �s ekkor egyes�lt a k�t telep�l�s. Berlin n�v a szl�v berl (mocs�r, l�p) sz�b�l sz�rmazik.

1307-t�l a Hanza-sz�vets�g tagja. 1380-ban a v�rosban t�zv�sz puszt�tott, a v�rosh�za �s t�bb templom is a t�z martal�ka lett. 1391-ben Berlin megkapta az �n�ll� b�r�skod�s jog�t, de a 15. sz�zadban sokat szenvedett a junkerekt�l, els�sorban a Quitzow csal�dt�l. Hohenzollern Frigyes, az �j fejedelmi csal�d megalap�t�ja (1415) v�get vetett az �k�ljog kor�nak; II. Frigyes pedig C�lln hely�n �j kast�lyt �p�tett. A 14. sz�zad k�zep�t�l a brandenburgi v�laszt�fejedelmek (1440-t�l a Hohenzollernek) sz�kv�rosa. 1448-ban fell�zadtak a berliniek, de II. Frigyes fejedelem t�bb szabads�got biztos�tott a v�rosnak, �gy a polg�rok letett�k a fegyvert. 1451-ben a v�ros ism�t f�v�ros lett, azonban le kellett mondania a szabad hanzav�rosi c�m�r�l.

1544-ben a v�ros p�nzzel v�ltotta vissza II. Frigyest�l a kor�bban elvett b�r�skod�si jogot. Joakim meghonos�totta a protest�ns istentiszteletet (1539). 1613-ban J�nos Zsigmond reform�tus hitre t�rt, ez zend�l�sre szolg�ltatott okot. A harminc�ves h�bor�ban a gyenge falakkal k�r�lvett v�rosnak p�nzen kellett mag�t a sv�dek t�mad�sait�l megv�ltania. Lakoss�ga akkor 10 000 f�re r�gott. Frigyes Vilmos fejedelem Berlin felvir�gz�sa idej�n komoly �rdemeket szerzett. Cs�kkentette az ad�t, meger�s�tette, �talak�totta a Friedrichswerder �s Dorothea-v�rosr�szeket, �s mened�khelyet nyitott a sz�rnyai al� menek�l� waldenseknek, hugenott�knak �s n�metalf�ldi reform�tusoknak. 1671-ben 50 ausztriai zsid� csal�dnak enged�lyezte a leteleped�st. 1685-ben kb. 6000 hugenotta telepedett le a v�rosban. 1700-ra a v�ros mintegy 20%-a volt francia. A Spree-haj�z�son is lend�tett �s k�l�n�sen Spandau v�rosr�sz telt meg uralkod�sa alatt haj�s n�ppel.

1701-t�l, a Porosz Kir�lys�g megalakul�s�t�l Poroszorsz�g f�v�rosa. A harminc�ves h�bor�ban majd a h�t�ves h�bor�ban t�bb �zben megsz�llt�k az orosz, illetve az osztr�k csapatok, 1807-ben pedig Bonaparte Nap�leon francia katon�i. Berlin vid�k�n egykor vendek laktak, hely�ket k�s�bb n�met telepesek vett�k �t. Az ikerv�rosok csak 1709-ben egyes�ltek egym�ssal. A bajor, de k�l�n�sen a luxemburgi h�zb�l val� fejedelmek alatt a v�ros fejl�d�se lend�letet kapott. I. Frigyes porosz kir�ly 1709-ben azut�n a n�gy v�rosr�szt egy eg�ssz� egyes�tette. � alap�totta tov�bb� a Friedrich-v�rosr�szt, a Zeughaust �s sz�mos tud�st, m�v�szt h�vott meg udvar�ba. 1699-ben �s 1700-ban elind�totta a sz�pm�v�szetek �s tudom�nyok akad�mi�j�nak �p�t�s�t. I. Frigyes Vilmos leromboltatta a v�rfalakat, az �rs�get ellenben 14 265 f�re emelte, m�g a lakoss�g fennmarad� r�sze 58 800 f� volt. II. (Nagy) Frigyes sz�mos k�lf�ldi iparost telep�tett Berlinbe, az �llatkertet gy�ny�r� parkk� alak�totta �t, a katonas�g sz�m�ra pedig kasz�rny�kat �p�tett. A v�rosi k�zigazgat�st az 1747. �vi rendelettel rendezte. A h�t�ves h�bor� elej�n, 1757-ben Hadik Andr�s vez�rlete alatt magyar husz�rok sarcolt�k meg a v�rost; 1760-ban pedig az oroszok, akik nagy �sszeg� hadisarcot k�veteltek. A sz�zad v�ge fel� a kereskedelmi �s iparos oszt�ly t�rt kezdett foglalni a tisztvisel�i �s katonai elemekkel szemben. M�g 1707-ben csak 55 000 lakosa volt a v�rosnak, 1800-ban azok sz�ma m�r 172 132-re emelkedett. 1806 okt�ber�ben a franci�k sz�llt�k meg Berlint, �s e sarcol�ssal egybekapcsolt megsz�ll�s 1808. decemberig tartott.

A nap�leoni h�bor�k lezajl�sa ut�n Berlin a halad�s �s j�l�t �tj�ra l�pett. A v�ros a porosz kir�lys�g �s a n�met birodalom f�v�rosa, a porosz kir�ly �s a n�met cs�sz�r sz�kv�rosa, valamint a n�met birodalmi hat�s�gok legnagyobb r�sz�nek sz�khelye volt. III. Frigyes Vilmos megalap�totta az egyetemet (1809), amelyhez els�rang� tud�sokat nevezett ki �s az � parancs�ra �p�tette Schinkel a r�gi m�zeumot. IV. Frigyes Vilmos az �j m�zeumot l�tes�tette. 1838-ban �p�lt az els� vas�t. 1848. m�rcius 18-�n vette kezdet�t a szabads�gharc, melyet azonban itt is r�vid id� alatt levertek. 1860 �ta az �szaki k�lv�rosokban nagy gy�rak �p�ltek, 1871-ben pedig Berlin a n�met cs�sz�rs�gnak f�- �s sz�kv�rosa lett �s az�ta p�ratlan gyorsas�ggal n�vekedett vil�gv�ross�. Tisztas�gra �s p�ld�s rendre n�zve egy v�ros sem m�lta fel�l.

Noha t�bb, nagyobb �s k�zpontibb helyen fekv� riv�lisa is p�ly�zhatott volna a n�met f�v�ros c�m�re (Frankfurt, M�nchen, B�cs), miut�n 1870-ben a n�met egys�g porosz vezet�ssel j�tt l�tre, az �j birodalmi f�v�ros Berlin lett, majd az maradt a cs�sz�rs�g buk�sa, �s a Weimari K�zt�rsas�g megalakul�sa ut�n is. 1934-ben a nemzetiszocialist�k �talak�tott�k a k�zigazgat�st, ekkor megsz�nt Poroszorsz�g, �s l�trej�tt Berlin gau (k�rzet). A h�bor� el�tt �s alatt Adolf Hitler �s �p�t�sze, Albert Speer elk�sz�tett�k a Berlin hely�n fel�p�l� �j f�v�ros, Germania terveit.

A m�sodik vil�gh�bor� alatt �sszesen 450.000 tonna bomb�t dobtak le a v�rosra, mely s�lyos k�rokat szenvedett. Mivel a sz�vets�gesek Jalt�ban (1945. febru�r) tal�lkoz�si vonalukat az Elba foly� ment�n hat�rozt�k meg, a v�ros a szovjet hadsereg hadm�veleti �vezet�be esett. Ennek ellen�re 1945 tavasz�n val�s�gos versenyfut�s alakult ki a szovjetek �s a nyugati sz�vets�gesek (f�leg Bradley �s Montgomery) k�z�tt a v�ros elfoglal�s��rt. A 1945-ben Zsukov �s Konyev marsall csapatai (I. Belorusz front �s I. Ukr�n front) beker�t� hadm�velettel k�r�lz�rt�k a v�rost – d�nt�en az�rt, hogy a sz�vets�gesek ne f�rhessenek hozz�, majd t�bb hetes ostrom ut�n m�jus 2-�n elfoglalt�k. A harcok alatt a v�ros jelent�s r�sze megsemmis�lt, 1,5 milli� lakos v�lt hajl�ktalann�, az ell�t�s katasztrof�lis volt.

1945 j�nius�t�l kezdve a romm� l�tt v�ros n�gyhatalmi megsz�ll�s alatt �llt. A N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g megalakul�sa (1949) ut�n az amerikai, brit �s francia szektorokb�l alakult meg Nyugat-Berlin. M�g az �jonnan alakult N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g az ideigleness�get hangs�lyozand� nem egy nagyv�rost, hanem egy kis f�rd�v�rost, Bonnt tette f�v�ros�v�, a szovjet megsz�ll�si szektor a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g f�v�rosa lett.

1948-ban a szovjetek megszak�tott�k Nyugat-Berlin sz�razf�ldi k�zleked�si kapcsolatait a nyugati orsz�gr�sszel (berlini blok�d), de az angolok �s az amerikaiak l�gihidat szervezve majd egy �ven �t ell�tt�k a v�rost (1949. m�jus 11-�ig).

A rossz ell�t�s, a nehezed� munkak�r�lm�nyek �s a fokoz�d� diktat�ra eredm�nyek�nt a v�ros keleti r�sz�ben, a szovjet megsz�ll�si �vezetben, a Karl-Marx-Alleet �p�t� munk�sok ind�tott�k �tnak a keleti blokk els� nagyobb szovjetellenes, illetve antikommunista felkel�se 1953. j�nius 17-�n. A megmozdul�sra v�laszul a szovjetek harckocsikat vez�nyeltek Kelet-Berlin utc�ira, majd g�ppusk�kkal l�ttek a t�megbe. Az eredm�ny: 55 hal�los �ldozat, tov�bbi 18 ismeretlen okokb�l hunyt el. Ut�na m�g tov�bbi 34 szem�ly vesztette �let�t a harcokban, szovjet katon�k, demonstr�l�k, rend�r�k vegyesen.^[5] Az NDK �ltal 1961. augusztus 13-�t�l l�tes�tett Berlini Fal illetve elv�laszt� z�na a hidegh�bor� egyik szimb�lum�v� v�lt. Az NDK szigor� hat�rellen�rz�st tartott fenn. A Kelet-Berlinb�l a nyugati v�rosr�szbe val� �tsz�k�si k�s�rletek megakad�lyoz�sa sz�mos hal�los �ldozatot k�vetelt, a hat�r�r�knek az NDK t�rv�nyei �rtelm�ben t�zparancsuk volt.

1968-t�l Nyugat-Berlin a di�kfelkel�s k�zpontja lett. A Szabad Egyetem di�kjai felkeltek a korm�ny ellen. A gy�lekez�hely a Kochstra�e-n volt. A di�kok �s a rend�r�k hamar szembeker�ltek egym�ssal.

1972-ben a k�t n�met �llam �ltal is j�v�hagyott n�gyhatalmi szerz�d�sben r�gz�tett�k, hogy Nyugat-Berlin nem az NSZK r�sze, b�r „k�l�nleges kapcsolatok f�zik hozz�”. A v�rosr�sz k�z�ti �s vas�ti kapcsolatait az NSZK-val mindv�gig biztos�tott�k.

Az 1970-es �vek elej�n terrorist�k fenyegett�k a v�ros nyugati r�sz�t. 1974. november 10-�n a T�rv�nysz�k vezet�j�t, G�nter von Drenkmann-t meg�lt�k �s 1975-ben a berlini CDU eln�k�t, Peter Lorenz-t elrabolt�k.

A 70-es �vek v�g�n megn�vekedett Nyugat-Berlinben az illeg�lis h�zfoglal�sok sz�ma. 1981 j�lius�ban �rte el a tet�pontj�t. Ekkor 165 illeg�lis h�zfoglal�sr�l tudottak. 1984 november�ig a legt�bben megvett�k, b�relt�k a lak�sokat, �gy leg�liss� v�lt tart�zkod�suk. 1980 december�ben azonban n�h�ny h�zfoglal�hoz rend�r�ket h�vtak.

A k�t n�met �llam egyes�t�s�vel a megosztotts�g megsz�nt. 1990. december 2-�n szabad v�laszt�sokat tartottak. Berlin 1991 �ta N�metorsz�g f�v�rosa, az �llami hivatalok Bonnb�l fokozatosan visszatelep�ltek a v�rosba. 1999. szeptember 7-�n a Bundestag, 2000. szeptember 29-�n pedig a Bundesrat is visszak�lt�z�tt a v�rosba.